A cseh kormány terve, hogy a vállalatok 2024-től euróban fizethessenek adót, lehetővé teszi az állam számára, hogy inkább euróban adósodjon el. A cégek "alacsony tíz százalékára" számít, hogy átállnak - mondta Zbynek Stanjura pénzügyminiszter a Reutersnek.
Három uniós tagállam, Magyarország, Lengyelország és Észtország, pénzügyminisztere jelezte nyíltan a keddi uniós pénzügyminiszteri ülésen, hogy addig nem támogatja a globális minimumadó szabályozás második pillérét (15%-os effektív kulcs), amíg az első pillérre vonatkozó tervek amerikai szenátusi elfogadása kétséges, így ezzel az a globális menetrend is veszélybe került, hogy 2023 januártól minden részt vevő tagállamban hatályba lépjenek az új szabályok – derül ki a Politico összefoglalójából. A lap szerda reggeli hírlevele felveti, főleg amiatt, hogy eddig a lengyelek nem feküdtek keresztbe a globális minimumadó terveknek, hogy ez egyfajta válaszcsapás lehet a magyar és a lengyel kormány részéről amiatt, hogy pont az ő helyreállítási terveiket nem fogadta el még az Európai Bizottság és a két ügy közötti kapcsolatra áttételesen utalt egy kedd délutáni PM-közlemény is.
A globális minimumadó – vagy ahogy újabban hívják az elvárt adó – pallosa már évek óta ott lebeg a multik felett, de az elgondolás idén érik be, és jövőre már alkalmazni is kell majd. Ugyan Magyarország a végsőkig harcolt a jobb feltételek eléréséért, és vitathatatlanul sikerült is jelentős eredményeket elérnie, de így is nagy számban lesznek olyan hazánkban működő leányvállalatok, akiknek vagy többet kell fizetniük, vagy nagyon bonyolult számítási feladatokkal kell megküzdeniük. – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.
Az Európai Bizottság olyan irányelvre tett javaslatot, amely minimális tényleges adókulcsot ír elő a nagy multinacionális csoportok globális tevékenységei számára - közölte a brüsszeli testület szerdán.
Két főbb okkal magyarázta meg Varga Mihály pénzügyminiszter egy keddi közleményben azt, hogy miért vétózta meg az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek brüsszeli ülésén az uniós társasági adó magatartási kódexének módosításával kapcsolatos javaslatot.
Éppen az a két uniós tagország blokkolja a társasági adózásról szóló magatartási kódex felülvizsgálatát a keddi pénzügyminiszteri ülésen, amelyek a legutolsó pillanatig kimaradtak az ősszel összehozott globális társasági adóalku rendszeréből – rajzolódik ki a Népszava hétfői információiból.
A G20-országcsoport vezetői támogatják a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a 15 százalékos globális minimumadóra vonatkozó megállapodását - erről határoztak szombaton a tagállamok vezetői római csúcstalálkozójukon.
A júliusban látott globális minimumadó-tervezethez képest több ponton is lényegesen változott az egyezmény, Magyarország szempontjából egyértelműen a kedvező irányba, ezért is döntött hazánk a csatlakozás mellett - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Izer Norbert. A Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára nekünk beszélt először arról, hogy az effektív adókulcs számítása során a társasági adó mellett többek között a helyi iparűzési adó is figyelembe vehető, de még más adóterhek is. Az államtitkár azt sem zárta ki, hogy a minimumadó globális életbe lépését követően Magyarország relatív helyzete a tőkevonzás szempontjából még javul is. Előrevetítette azt is, hogy a magyar adórendszer egyes elemeit még hozzá lehet igazítani az új, minimumadó által meghatározott keretekhez.
A nagy multinacionális cégekre kötelező 15%-os globális minimáladó teljes összegét csak egy 10 éves átmeneti időszak után kell majd befizetniük azoknak a Magyarországon is jelenlévő nagyvállalatoknak, amelyek „tényleges gazdasági tevékenységet” folytatnak. Az EU-Monitor írása arról, mit tartalmaz és hogyan jött létre a történelmi globális adóreformról szóló megállapodás.
Magyarország is csatlakozik a globális társasági minimumadóról szóló nemzetközi megállapodáshoz - jelezte pénteken újságíróknak nyilatkozva Varga Mihály. A pénzügyminiszter később egy rövid videóban is összefoglalta, hogy milyen módosítások történtek az eredeti megállapodáshoz képest, amelyek Magyarország számára kedvezőek.
Bizonyos feltételek mellett kész Írország is csatlakozni a 15%-os globális társasági minimumadó megállapodáshoz – tudta meg a Politico az áttörést jelentő hírt három különböző forrásból is.
Az eddig tervezett 15%-osnál kicsit magasabb, 17% körüli lehet a globális társasági minimumadó alsó küszöbe és az eddig kimaradni szándékozó uniós tagállamok (Írország, Észtország, Magyarország) kapcsán „nagyon keményen dolgozunk azon, hogy megtaláljuk a módját” az ő csatlakozásuknak is, „ezért nagyon optimista vagyok, hogy ezt el fogjuk érni” – jelentette ki kedden este az amerikai pénzügyminiszter a National Association for Business Economics rendezvényén.
Magyarország egy morzsányit sem enged pénzügyi szuverenitásából, és mivel a Biden-adó súlyos károkat okozna a hazai gazdaságnak, a vállalkozásoknak és az embereknek, ezért elutasítja azt - mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Mediaworks Hírcentrumának nyilatkozva.
Az Európai Unió tagállamainak minél előbb alá kellene írniuk a társasági adó globális reformjáról szóló megállapodást – sürgetett hétfőn Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter. A politikus szerint 2022-ben is szükséges fenntartani a fiskális ösztönzést, illetve gondolkodni kell további költekezésen a koronavírus miatti bizonytalanságok miatt.
„Megszületett az alapvető megállapodás” a globális minimumadó ügyében, „így abszolút biztos vagyok benne, hogy októberre a teljeskörű megállapodás is meg lesz” – jelentette ki szombaton a velencei G20 pénzügyminiszteri csúcstalálkozó keretében Olaf Scholz. A német pénzügyminiszter (fenti képünkön) ezt már szerdán előrevetítette, ahogy azt is, hogy mindez komoly nyomást fog helyezni az alkuból egyelőre kimaradó uniós tagállamok között Magyarországra is és ő már akkor arra számított, hogy az adóalku végső keretei majd úgyis „behúzzák” a kimaradókat. Szombaton Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter is ugyanerre utalt, illetve azt mondta: dolgozni fog azon, hogy enyhíteni tudja a kimaradó országok adóügyi félelmeit (szerinte ezek egy részét lehet is kezelni), de szerinte akkor is sikeres lesz a globális megállapodás, ha néhányan kimaradnak. Ennek oka, hogy az alkuba belépő országok összességében előnyösebb helyzetbe kerülhetnek bevételi fronton, a kimaradó országok államkasszája viszont olyan pénzektől eshet majd el, amelyeket be is szedhetnének, ha csatlakoznának a megállapodáshoz.
A most péntek-szombati velencei G20-csúcstalálkozón várhatóan rábólintanak majd a pénzügyminiszterek a globális minimumadó közelmúltban kialakított kereteire, így újabb fontos fázison megy majd tovább a terv, de sok fontos akadály tornyosul még előtte, hogy a világ nagy részében valósággá válhasson a szabályozás – mutat rá összefoglalójában a Reuters. A hírügynökség külön kiemeli, hogy 2022 első felében nyomás alá kerülhet a magyar kormány is, hogy változtassa meg eddigi álláspontját, miközben a szintén különutasnak tűnő ír és észt kormány meggyőzhetőbbnek tűnik.
Az Európai Uniót is béklyóba kötheti a globális minimumadó, a bevezetését követően behozhatatlan versenyelőnyre tehet szert a világ többi vezető gazdasági nagyhatalma az EU-val szemben - hangsúlyozta Izer Norbert az MTI-nek.
Magyarország belesodródni látszik egy nemzetközi konfliktusba a vállalati adóztatás ügyében. Az USA minimálisan 15%-os globális vállalati adó-javaslatát a legfejlettebb gazdaságokat tömörítő G-7-ek támogatják, és nagyon valószínű, hogy világ GDP 90%-át előállító G-20-ak is mögé fognak állni. Alig van olyan ország, ahol ez a tervezet problémát jelenthet, de Magyarország a maga 9%-os adókulcsával ezek közé tartozik. Megéri belemenni a konfliktusba vagy jobb a kompromisszum?
A visegrádi országok után a svájci pénzügyminiszterrel egyeztetett pénteken Varga Mihály pénzügyminiszter és ezután nagyon határozott üzenetet küldött a tárca, amelyek lényege az, hogy mindenképpen elutasítja Magyarország a 15%-os globális minimumadóra vonatkozó G7-megállapodást, mert az túl nagy adóemelést jelentene itthon, és több ezer céget érintene hátrányosan. Ezért a magyar tárca mindent megtesz majd, hogy az adóversenyre épülő magyar gazdasági modell megmaradhasson, feltehetően úgy, hogy ha össze is jön a G20, majd az OECD berkein belül egy még szélesebb körű megállapodás, abban minél több kivételt és kedvezményt tudjuk kiharcolni az adóverseny jelenségének megőrzése érdekében.
Évek óta Európa élén jár a GDP-növekedésben Írország, mely tavaly egyedüliként tudott pozitív gazdasági teljesítményt felmutatni. Régóta tudjuk, hogy az ír statisztikának vannak árnyoldalai, képtelenek szétválasztani a multinacionális vállalatok ottani tevékenységét a „valódi” gazdasági növekedéstől. De tényleg csak ezen múlna? És miért nem Magyarország a multik adóparadicsoma?
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
